Új Egyenlőség

About Új Egyenlőség

Új Egyenlőség podcast minden olyan témáról, ami foglalkoztat minket a gazdasági demokrácia alapértékei kapcsán. És persze azon túl...

Publisher

Új Egyenlőség

Category

news

Language

hu

Explicit

No

First episode

21 Aug 2019

Latest episode

3 Nov 2026

Latest episodes

302 episodes in the feed.

1. 

   3 Nov 2026

   Meghalt a baloldal, éljen a baloldal!

   A beszélgetés központi kérdése, hogy van-e még helye és jövője a baloldali politikának Magyarországon, és ha igen, milyen értékek mentén szerveződhet újjá. Kis Miklós írásának provokatív címe – Meghalt a baloldal, éljen a baloldal! – egyszerre fejez ki veszteséget és reményt. A magyar Országgyűlésből kiszorultak a baloldali pártok, ami történelmi léptékű fordulat, de ez nem jelenti azt, hogy a baloldali értékek vagy az azokat valló emberek eltűntek volna. A legfontosabb kérdés nem az, hogy milyen új baloldali pártra van szükség, hanem az, hogy milyen társadalmi ügyeket és értékeket kellene képviselnie egy új politikai erőnek. A beszélgetés szerint a magyar baloldal egyik legnagyobb hiányossága, hogy elveszítette a kapcsolatát a munkavállalók és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok képviseletével. A munka világának kérdései – a munkavállalói jogok, a Munka Törvénykönyve, a szakszervezetek megerősítése és az érdekvédelem – továbbra is meghatározó baloldali ügyek lehetnének. Kis Miklós hangsúlyozza, hogy a szakszervezeteknek nem csupán szolgáltató szervezetként kellene működniük, hanem valódi érdekérvényesítő szerepet kellene betölteniük. A klasszikus szociáldemokrata értékeknek ma is van létjogosultságuk, de ehhez megfelelő szervezeti keretekre és hiteles politikai képviseletre van szükség. A beszélgetés egyik legizgalmasabb témája a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatása. A 2024-es IMF-tanulmányra hivatkozva elhangzik, hogy a fejlett gazdaságok munkahelyeinek körülbelül 60 százalékát érintheti az AI, és ezek mintegy harmadát akár helyettesítheti is. A változás első jelei már láthatók: csökken a junior pozíciók száma, így különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek a pályakezdő, akár diplomás fiatalok. A folyamat később a tapasztaltabb munkavállalókat is elérheti. Az alapjövedelem fontos lehetséges válasz lehet erre a kihívásra, de önmagában nem oldja meg a problémát. A munka ugyanis nemcsak jövedelmet biztosít, hanem társadalmi státuszt, közösséget, célt és értelmet is ad az emberek életének. Ezért felmerül a garantált munkahelyek lehetősége is. A következő évtizedek egyik legfontosabb politikai kérdése az lesz, hogy a technológiai fejlődés eredményeiből a társadalom egésze részesül-e, vagy a megtermelt gazdasági értékek egy szűk elit kezében összpontosulnak. A beszélgetés egyik fontos állítása, hogy a Mi Hazánk tudatosan igyekszik megszólítani a munkavállalói rétegeket, és olyan témákat emel be a politikai közbeszédbe, amelyek hagyományosan a baloldalhoz tartoznának. Ha a baloldal nem kínál hiteles képviseletet ezeknek a társadalmi csoportoknak, akkor azok könnyen a szélsőjobboldal felé fordulhatnak. Kis Miklós szerint egy új, hiteles baloldali politikai erő jelenthetne alternatívát és állíthatná meg ezt a folyamatot. A munkavállalók érdekeinek képviseletét tehát nem lehet átengedni más politikai szereplőknek. A beszélgetés kitér arra is, hogy létrejöhet-e sikeres politikai mozgalom erős vezető nélkül. A jelenlegi, erősen mediatizált politikai környezetben a vendég szerint szükség van olyan vezetőre, aki képes szervezni a mozgalmat, hitelesen kommunikálni, és közben nem él vissza a közösség bizalmával. A magyar baloldal egyik problémája éppen az, hogy eddig nem tudott olyan tartósan hiteles vezetőt felmutatni, aki erkölcsi, szakmai és emberi szempontból is képes lett volna képviselni és sikerre vinni a baloldali értékeket. A beszélgetés végkövetkeztetése szerint a baloldal jövője nincs előre eldöntve. Lehetséges egy új politikai erő megszerveződése, amely új arcokkal, hiteles vezetővel és világos társadalmi programmal képes visszatérni a politikai térbe. Ehhez azonban először a baloldali értékrendű embereknek kell szembenézniük a jelenlegi helyzettel, és felismerniük saját felelősségüket is az újjászerveződésben.

2. 

   17 Oct 2026

   Fenntartható demokrácia – illúzió vagy lehetőség?

   Az Új Egyenlőség podcastjében Jávor Benedekkel, afenntartható demokrácia lehetőségeiről, a globális környezeti válság és a liberális demokrácia válságának összefüggéseiről beszélgettünk. Ez az adás, és az ennek alapjául szolgáló két cikk is része az Új Egyenlőség demokrácia és baloldal vitasorozatának. A beszélgetés kiindulópontja, hogy a világ egyszerre több,egymással összefüggő válsággal küzd. Miközben a klímaváltozás egyre sürgetőbb beavatkozást követel, a demokratikus intézményekbe vetett társadalmi bizalom ismeggyengült. Az illiberális és jobboldali populista politikai erők sok választó számára vonzó alternatívának tűnnek, mert egyszerű válaszokat és a korábbi életmód fenntartását ígérik. A környezeti válság tagadása azonban nem megoldás:a problémák mindennapi tapasztalattá váltak, és előbb-utóbb a politikai döntéshozókat is szembesítik a következményekkel. A fenntartható politika egyik legnagyobb akadálya azúgynevezett időhorizont csapdája. A politikusok jellemzően négyéves választási ciklusokban gondolkodnak, ezért nehezen vállalnak olyan strukturális reformokat, amelyek eredményei csak hosszabb távon jelentkeznek. Jávor Benedek szerint a megoldás egyik útja olyan intézmények megerősítése, amelyek a napi politikai versengéstől függetlenül képviselik a jövő nemzedékek érdekeit.Emellett fontos a részvételi demokrácia fejlesztése és a helyi döntéshozatal szerepének növelése. A francia klímatanácsok példája azt mutatja, hogy a bevont állampolgárok akár ambiciózusabb környezetvédelmi javaslatokat is támogathatnak, mint a hagyományos politikai szereplők. A beszélgetés hangsúlyos kérdése, hogyan lehet a zöldátállást társadalmilag igazságossá tenni. Az emberek jelentős része támogatja a környezet védelmét, de tart az energiaárak, az adók emelkedésétől és a munkahelyek elvesztésétől. Ha a környezetvédelmi intézkedések terheit elsősorban az alacsonyabb jövedelmű háztartások viselik, miközben a támogatások a tehetősebbekhez jutnak, az ellenállást és társadalmi elégedetlenséget szül. A francia sárgamellényes mozgalom is figyelmeztet arra, hogy a klímapolitika nemválasztható el a társadalmi igazságosságtól. Jávor Benedek ezért olyan zöldpolitikát sürget, amelykompenzálja a kiszolgáltatottabb csoportokat, támogatja a munkahelyteremtést, és a környezeti erőforrásokat közös vagyonnak tekinti. Példaként említi az osztrák klímabónusz rendszerét, amelyben a karbonadó bevételét egyenlő alaponosztották vissza az állampolgároknak. A zöld átállás és a gazdasági fejlődés nem feltétlenülállnak ellentétben egymással. Az új zöldiparágak munkahelyeket teremthetnek, ugyanakkor gondoskodni kell azokról a térségekről és dolgozókról is, akiket a fosszilis iparágak visszaszorulása hátrányosan érint. A vállalati szféra sem egységes: sok cég számára a kiszámítható, hosszú távú környezetpolitika teremti meg a biztonságos beruházások feltételeit. A beszélgetés legfontosabb üzenete: a fenntarthatódemokrácia nem pusztán környezetvédelmi kérdés. Olyan demokratikus és gazdasági rendszerre van szükség, amely képes hosszú távon gondolkodni, bevonja az állampolgárokat, és igazságosan osztja el a zöld átállás költségeit és előnyeit. A klímaválság kezelése így nemcsak kényszer, hanem lehetőség is lehet egy igazságosabb társadalom megteremtésére.

3. 

   19 Sept 2026

   ELTE-s bérharc a jövő szakembereiről is szól

   Az Új Egyenlőség podcast adásában Gregor Anikóval, az ELTE oktatójával és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete ELTE-s szervezetének vezetőjével beszélgettünk az állami fenntartású egyetemek bérezési problémáiról, a felsőoktatás finanszírozásáról és a szakszervezeti érdekképviselet szerepéről. A beszélgetés központi témája az volt, hogy az állami fenntartásban maradt egyetemek oktatóinak bérei az elmúlt években jelentősen leszakadtak a modellváltó, alapítványi fenntartású egyetemek béreihez, illetve a pedagógus-béremelésekhez képest. Gregor szerint az állam nem háríthatja el felelősségét az állami felsőoktatás finanszírozásában, hiszen ezek az intézmények olyan szakembereket képeznek, akik később az állami szektorban dolgoznak majd, például pedagógusként, gyógypedagógusként, jogászként vagy közigazgatási szakemberként. A modellváltó egyetemek esetében a fenntartói és bérpolitikai döntések a kuratóriumok hatáskörébe kerültek, így az ott dolgozók bérköveteléseikkel elsősorban saját intézményük vezetéséhez fordulhatnak. Az állami egyetemeknél azonban a bérrendezés kizárólag kormányzati döntés kérdése. A beszélgetés során elhangzott, hogy a modellváltás időszakában többször is felmerült: a magasabb bérek egyik feltétele az alapítványi fenntartás elfogadása lehetne. Gregor Anikó részletesen ismertette az egyetemi életpálya anyagi problémáit. A doktori képzésben részt vevő hallgatók ösztöndíja havi 140 ezer, majd 180 ezer forint, amely szerinte a szegénységi küszöb alatt marad. Az ELTE-n belépő tanársegédek garantált minimálbére jelenleg bruttó 530 ezer forint, miközben az országos statisztikák szerint az egyetemi oktatók átlagkeresete meghaladja a bruttó 1 millió forintot. Az ELTE-n az oktatói átlagbér körülbelül bruttó 850 ezer forint, ami 20-30 százalékos elmaradást jelent. Jelentős különbségek vannak az egyes karok és tudományterületek között is. Különösen nehéz helyzetben vannak a támogató munkakörökben dolgozók, például a könyvtárosok, laboránsok és adminisztratív munkatársak. A szakszervezet követelése egy egyszeri, általános, 30 százalékos béremelés az állami egyetemeken 2026. január 1-jétől. Számításaik szerint ez éves szinten mintegy 15 milliárd forintba kerülne, amelynek körülbelül egyharmada adók és járulékok formájában visszakerülne a költségvetésbe. A szakszervezet szerint a szükséges forrás előteremthető lenne, amennyiben ehhez politikai akarat társulna. A kezdeményezést a miniszterelnökhöz is eljuttatták egy rövid összefoglaló formájában, azonban a beszélgetés időpontjában még nem kezdődtek hivatalos tárgyalások a kormánnyal. A beszélgetés kitért a szakszervezeti szervezettség helyzetére is. Az ELTE mintegy 3500 dolgozója közül jelenleg körülbelül 500-an tagjai a szakszervezetnek, ami az elmúlt évekhez képest növekedést jelent. Gregor hangsúlyozta, hogy a közösségi médiás támogatás önmagában nem elegendő, valódi érdekvédelemhez szervezett közösségekre és aktív részvételre van szükség. Úgy véli, Magyarországon erős szakszervezetek nélkül nehéz igazságosabb munkafeltételeket és béreket kiharcolni. Zárásként Gregor Anikó arról beszélt, hogy nem bánta meg szakszervezeti szerepvállalását. Véleménye szerint a mai Magyarországon nagyobb szükség van erős munkavállalói érdekképviseletekre, mint valaha. Emellett a média felelősségét is hangsúlyozta abban, hogy a munkavállalói problémák és bérharcok nagyobb nyilvánosságot kapjanak, valamint szükségesnek tartja a tiszteletteljes és érdemi közbeszéd fenntartását a közös társadalmi ügyekről.

Who has been a guest on Új Egyenlőség

Names identified in recent episode analyses. Showing up to five guests.

• Edit Zgut-Przybylska
• Pál Belyó
• Kiss Tamás
• Bíró-Nagy András

Reach and audience

Public platform figures. Ratings count people who left a rating, not total listeners.

Spotify

4.9 / 5

52 ratings

Contact Új Egyenlőség

Guest appearances

Books guests

Based on episode analysis; this does not confirm that the show is currently accepting guests.

Shows with a similar audience

• 

  HetiVálasz

• 

  Pogi Podcast

• 

  HVG podcastok

• 

  Háromharmad - 24.hu

• 

  atlatszo.hu

• 

  Qubit Podcast