Dogma vagy axióma?

About Dogma vagy axióma?

Portrésorozatunkban a Szent István Tudományos Akadémia tagjait mutatjuk be. Olyan nemzetközileg is jelentős kutatást végző tudósokat, akik nemcsak elfogadják a Katolikus Egyház értékrendjét és alapvető tanításait, hanem modern tanúságtevők és feladatuknak tekintik, hogy bemutassák a társadalomnak tudományterületük és a hit viszonyát. Rövid ismertető az Akadémiáról: 1848. május elsején kezdte meg működését a Szent István Társulat, amely ma Magyarország legrégibb könyvkiadója. A Társulat kebelén belül 1885-ben Ipolyi Arnold püspök, alelnök kezdeményezésére jött létre a Tudományos és Irodalmi Osztály azzal a szándékkal, hogy a magyar katolikus tudósok szellemi műhelye legyen. Harminc év elteltével, 1915-ben Csernoch János hercegprímás a munka hatékonyabbá tételére azt javasolta, hogy a Tudományos és Irodalmi Osztály alakuljon át önálló intézménnyé Szent István Akadémia néven. A munka eredetileg négy osztályban folyt. A két világháború között az Akadémia a magyar tudományos közélet meghatározó tényezőjévé vált. A kommunista rezsim alatt, 1952-ben az Akadémiát betiltották, és csak 1998-ban újíthatta meg működését. Jelenleg hat osztályban fejti ki tevékenységét: hittudományi és filozófiai; történet- és néprajztudományi; nyelv-, irodalom- és művészettörténeti; jog- és társadalomtudományi; élettudományi, valamint természettudományi területeken. A Szent István Tudományos Akadémia ma egyházmegyei tudományos társulásként működik azzal a céllal, hogy tanúságot tegyen a keresztény értékrend szellemében művelt tudományosságról.

Publisher

Magyar Katolikus Rádió

Category

religion & spirituality

Language

hu

Explicit

No

First episode

2 Feb 2026

Latest episode

14 Sept 2026

Latest episodes

8 episodes in the feed.

1. 

   14 Sept 2026

   Rojkovich Bernadette reumatológus főorvossal Szikora József beszélget.

   Dr. Rojkovich Bernadette a Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház reumatológus főorvosa, a Magyar Bioetikai Társaság elnöke, a Szent István Tudományos Akadémia tagja. Görögkatolikus papcsaládból származik, a családi mintát követve inkább pedagógus lett volna, mint orvos. Életének fordulataiban szerepe van a véletlennek, de mindig úgy sikerült választania, hogy jól otthon érezze magát abban, amit csinál. Kutatási témája a krónikus ízületi gyulladás, a Magyar Bioetikai Társaság elnökeként az emberi élet és méltóság védelmét tekinti vezérelvnek. A Szent István Tudományos Akadémia tagjaként vallja, hogy hit és a tudomány együtt segíti a világ megismerését és a betegséggel, fájdalommal küzdő ember szolgálatát. Az Akadémia történetéről: 1848. május elsején kezdte meg működését a Szent István Társulat, amely ma Magyarország legrégibb könyvkiadója. A Társulat kebelén belül 1885-ben, Ipolyi Arnold püspök, alelnök kezdeményezésére jött létre a Tudományos és Irodalmi Osztály azzal a szándékkal, hogy a magyar katolikus tudósok szellemi műhelye legyen. Harminc év elteltével, 1915-ben Csernoch János hercegprímás a munka hatékonyabbá tételére azt javasolta, hogy a Tudományos és Irodalmi Osztály alakuljon át önálló intézménnyé, Szent István Akadémia néven. A munka eredetileg négy osztályban folyt. A két világháború között az Akadémia a magyar tudományos közélet meghatározó tényezőjévé vált. A kommunista rezsim alatt, 1952-től, az Akadémiát betiltották, és csak 1998-ban újíthatta meg működését. Jelenleg hat osztályban fejti ki tevékenységét: hittudományi és filozófiai; történet- és néprajztudományi; nyelv-, irodalom- és művészettörténeti; jog- és társadalomtudományi; élettudományi, valamint természettudományi területeken. A Szent István Tudományos Akadémia ma egyházmegyei tudományos társulásként működik azzal a céllal, hogy tanúságot tegyen a keresztény értékrend szellemében művelt tudományosságról. Fotó: MKR | katolikus tudósok tanúságtétele | Szerkesztő: Tóth J. András

2. 

   20 Jul 2026

   Beszélgetőtársunk: Szilágyi Márton irodalomtörténész |

   Négyhetente jelentkező portrésorozatunkban a Szent István Tudományos Akadémia tagjait mutatjuk be. Olyan, nemzetközileg is jelentős tudományos munkát végző kutatókat, akik elfogadják a Katolikus Egyház értékrendjét, alapvető tanításait, és feladatuknak tekintik, hogy szélesebb körben is bemutassák az általuk művelt tudományterület és a hit viszonyát. Mai műsorunk stúdióvendége Szilágyi Márton egyetemi tanár az ELTE-BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetben, az MTA doktora. Szilágyi Márton fő kutatási területe a 18–19. századi klasszikus magyar irodalom, tehát Csokonai, Kazinczy, Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi, Jókai vagy Arany János. A Szent István Tudományos Akadémián a székfoglaló előadását Kölcsey Ferenc mint prózaíró címmel tartotta. Az Akadémia történetéről: 1848. május elsején kezdte meg működését a Szent István Társulat, amely ma Magyarország legrégibb könyvkiadója. A Társulat kebelén belül 1885-ben, Ipolyi Arnold püspök, alelnök kezdeményezésére jött létre a Tudományos és Irodalmi Osztály azzal a szándékkal, hogy a magyar katolikus tudósok szellemi műhelye legyen. Harminc év elteltével, 1915-ben Csernoch János hercegprímás a munka hatékonyabbá tételére azt javasolta, hogy a Tudományos és Irodalmi Osztály alakuljon át önálló intézménnyé, Szent István Akadémia néven. A munka eredetileg négy osztályban folyt. A két világháború között az Akadémia a magyar tudományos közélet meghatározó tényezőjévé vált. A kommunista rezsim alatt, 1952-től, az Akadémiát betiltották, és csak 1998-ban újíthatta meg működését. Jelenleg hat osztályban fejti ki tevékenységét: hittudományi és filozófiai; történet- és néprajztudományi; nyelv-, irodalom- és művészettörténeti; jog- és társadalomtudományi; élettudományi, valamint természettudományi területeken. A Szent István Tudományos Akadémia ma egyházmegyei tudományos társulásként működik azzal a céllal, hogy tanúságot tegyen a keresztény értékrend szellemében művelt tudományosságról. Kép: MKR/Polcz Péter | katolikus tudósok tanúságtétele | Szerkesztő: Tóth J. András

3. 

   22 Jun 2026

   Beszélgetőtársunk: Martos Levente Balázs, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke |

   Portrésorozatunkban a Szent István Tudományos Akadémia tagjait mutatjuk be. Olyan, nemzetközileg is jelentős tudományos munkát végző kutatókat, akik elfogadják a Katolikus Egyház értékrendjét, alapvető tanításait, és feladatuknak tekintik, hogy szélesebb körben is bemutassák az általuk művelt tudományterület és a hit viszonyát. Az Akadémia történetéről: 1848. május elsején kezdte meg működését a Szent István Társulat, amely ma Magyarország legrégibb könyvkiadója. A Társulat kebelén belül 1885-ben, Ipolyi Arnold püspök, alelnök kezdeményezésére jött létre a Tudományos és Irodalmi Osztály azzal a szándékkal, hogy a magyar katolikus tudósok szellemi műhelye legyen. Harminc év elteltével, 1915-ben Csernoch János hercegprímás a munka hatékonyabbá tételére azt javasolta, hogy a Tudományos és Irodalmi Osztály alakuljon át önálló intézménnyé, Szent István Akadémia néven. A munka eredetileg négy osztályban folyt. A két világháború között az Akadémia a magyar tudományos közélet meghatározó tényezőjévé vált. A kommunista rezsim alatt, 1952-től, az Akadémiát betiltották, és csak 1998-ban újíthatta meg működését. Jelenleg hat osztályban fejti ki tevékenységét: hittudományi és filozófiai; történet- és néprajztudományi; nyelv-, irodalom- és művészettörténeti; jog- és társadalomtudományi; élettudományi, valamint természettudományi területeken. A Szent István Tudományos Akadémia ma egyházmegyei tudományos társulásként működik azzal a céllal, hogy tanúságot tegyen a keresztény értékrend szellemében művelt tudományosságról. Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila Kép: MKR | katolikus tudósok tanúságtétele | Szerkesztő: Tóth J. András

4. 

   25 May 2026

   Soós Viktor Attila egyháztörténész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja |

   Négyhetente jelentkező sorozatunk ötödik beszélgetőtársa Soós Viktor Attila, aki a Szent István Tudományos Akadémián a közelmúltban tartotta székfoglaló előadását. Eőljáróban néhány információ az Akadémia céljáról és történetéről: 1848. május elsején kezdte meg működését a Szent István Társulat, amely ma Magyarország legrégibb könyvkiadója. A Társulat kebelén belül 1885-ben Ipolyi Arnold püspök, alelnök kezdeményezésére jött létre a Tudományos és Irodalmi Osztály azzal a szándékkal, hogy a magyar katolikus tudósok szellemi műhelye legyen. Harminc év elteltével, 1915-ben Csernoch János hercegprímás a munka hatékonyabbá tételére azt javasolta, hogy a Tudományos és Irodalmi Osztály alakuljon át önálló intézménnyé, Szent István Akadémia néven. A munka eredetileg négy osztályban folyt. A két világháború között az Akadémia a magyar tudományos közélet meghatározó tényezőjévé vált. A kommunista rezsim alatt, 1952-ben az Akadémiát betiltották, és csak 1998-ban újíthatta meg működését. Jelenleg hat osztályban fejti ki tevékenységét: hittudományi és filozófiai; történet- és néprajztudományi; nyelv-, irodalom- és művészettörténeti; jog- és társadalomtudományi; élettudományi, valamint természettudományi területeken. A Szent István Tudományos Akadémia ma egyházmegyei tudományos társulásként működik azzal a céllal, hogy tanúságot tegyen a keresztény értékrend szellemében művelt tudományosságról. Soós Viktor Attila több boldoggá avatási eljárás történész szakértője, számos könyv szerzője, vagy társszerzője, továbbá 8 monográfia és számos tanulmánykötet szerzője, s itt a Katolikus Rádióban szerkesztő, az Arcok és sorsok, fejezetek a magyar katolikus egyház életéből című műsorával minden csütörtök délután jelentkezik, bőven túl van már az ezredik adáson. Soós Viktor Attilával műsorunkban az indulásáról és az indíttatásáról, a pályafutásáról, illetve az Akadémiához történt kapcsolódásáról és székfoglaló előadásáról beszélgetünk, s mindeközben élő hitéről is bizonyságot kapunk. A székfoglaló előadás itt érhető el: Szent István Tudományos Akadémia Youtube oldala Fotó: Magyar Kurír | katolikus tudósok tanúságtétele | Szerkesztő: Tóth J. András

5. 

   27 Apr 2026

   Tánczos Vilmos erdélyi néprajzkutató, tudományszervező, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja |

   Négyhetente jelentkező portrésorozatunkban a Szent István Tudományos Akadémia tagjait mutatjuk be. Olyan nemzetközileg is jelentős tudományos munkát végző tudósokat, akik elfogadják a Magyar Katolikus Egyház értékrendjét, alapvető tanításait, és feladatuknak tekintik, hogy bemutassák a társadalomnak az általuk képviselt tudományterület és a hit viszonyát. Beszélgetőtársunk ezúttal Tánczos Vilmos erdélyi magyar néprajzkutató, aki az archaikus népi vallásosságot, a szimbolikus világkép eredetét vizsgálja. Fotó: Magyar Kurír | katolikus tudósok tanúságtétele | Szerkesztő: Tóth J. András

6. 

   30 Mar 2026

   Tulassay Tivadar gyermekgyógyász orvosprofesszor, az MTA rendes tagja, a SOTE korábbi rektora |

   Négyhetente jelentkező sorozatunkban a Szent István Tudományos Akadémia tagjait mutatjuk be. Eőljáróban néhány információ az Akadémia céljáról és történetéről: 1848. május elsején kezdte meg működését a Szent István Társulat, amely ma Magyarország legrégibb könyvkiadója. A Társulat kebelén belül 1885-ben Ipolyi Arnold püspök, alelnök kezdeményezésére jött létre a Tudományos és Irodalmi Osztály azzal a szándékkal, hogy a magyar katolikus tudósok szellemi műhelye legyen. Harminc év elteltével, 1915-ben Csernoch János hercegprímás a munka hatékonyabbá tételére azt javasolta, hogy a Tudományos és Irodalmi Osztály alakuljon át önálló intézménnyé, Szent István Akadémia néven. A munka eredetileg négy osztályban folyt. A két világháború között az Akadémia a magyar tudományos közélet meghatározó tényezőjévé vált. A kommunista rezsim alatt, 1952-ben az Akadémiát betiltották, és csak 1998-ban újíthatta meg működését. Jelenleg hat osztályban fejti ki tevékenységét: hittudományi és filozófiai; történet- és néprajztudományi; nyelv-, irodalom- és művészettörténeti; jog- és társadalomtudományi; élettudományi, valamint természettudományi területeken. A Szent István Tudományos Akadémia ma egyházmegyei tudományos társulásként működik azzal a céllal, hogy tanúságot tegyen a keresztény értékrend szellemében művelt tudományosságról. (A Szent István Tudományos Akadémia a székfoglaló előadásait élőben közvetíti a YouTube oldalán, s a korábbiak is elérhetőek ugyanitt.) Fotó: Magyar Kurír | katolikus tudósok tanúságtétele | Szerkesztő: Tóth J. András

7. 

   2 Mar 2026

   Beszélgetőtársunk: Takács László klasszika-filológus, a Szent István Tudományos Akadémia tagja |

   Négyhetente jelentkező sorozatunkban a Szent István Tudományos Akadémia tagjait mutatjuk be. Eőljáróban néhány információ az Akadémia céljáról és történetéről: 1848. május elsején kezdte meg működését a Szent István Társulat, amely ma Magyarország legrégibb könyvkiadója. A Társulat kebelén belül 1885-ben Ipolyi Arnold püspök, alelnök kezdeményezésére jött létre a Tudományos és Irodalmi Osztály azzal a szándékkal, hogy a magyar katolikus tudósok szellemi műhelye legyen. Harminc év elteltével, 1915-ben Csernoch János hercegprímás a munka hatékonyabbá tételére azt javasolta, hogy a Tudományos és Irodalmi Osztály alakuljon át önálló intézménnyé, Szent István Akadémia néven. A munka eredetileg négy osztályban folyt. A két világháború között az Akadémia a magyar tudományos közélet meghatározó tényezőjévé vált. A kommunista rezsim alatt, 1952-ben az Akadémiát betiltották, és csak 1998-ban újíthatta meg működését. Jelenleg hat osztályban fejti ki tevékenységét: hittudományi és filozófiai; történet- és néprajztudományi; nyelv-, irodalom- és művészettörténeti; jog- és társadalomtudományi; élettudományi, valamint természettudományi területeken. A Szent István Tudományos Akadémia ma egyházmegyei tudományos társulásként működik azzal a céllal, hogy tanúságot tegyen a keresztény értékrend szellemében művelt tudományosságról. Fotó: Magyar Kurír | katolikus tudósok tanúságtétele | Szerkesztő: Tóth J. András

8. 

   2 Feb 2026

   Beszélgetőtársunk: Kuminetz Géza, a Szent István Tudományos Akadémia tagja, a PPKE rektora

   Új, négyhetente jelentkező sorozatunkban a Szent István Tudományos Akadémia tagjait mutatjuk be. Eőljáróban néhány információ az Akadémia céljáról és történetéről: 1848. május elsején kezdte meg működését a Szent István Társulat, amely ma Magyarország legrégibb könyvkiadója. A Társulat kebelén belül 1885-ben Ipolyi Arnold püspök, alelnök kezdeményezésére jött létre a Tudományos és Irodalmi Osztály azzal a szándékkal, hogy a magyar katolikus tudósok szellemi műhelye legyen. Harminc év elteltével, 1915-ben Csernoch János hercegprímás a munka hatékonyabbá tételére azt javasolta, hogy a Tudományos és Irodalmi Osztály alakuljon át önálló intézménnyé, Szent István Akadémia néven. A munka eredetileg négy osztályban folyt. A két világháború között az Akadémia a magyar tudományos közélet meghatározó tényezőjévé vált. A kommunista rezsim alatt, 1952-ben az Akadémiát betiltották, és csak 1998-ban újíthatta meg működését. Jelenleg hat osztályban fejti ki tevékenységét: hittudományi és filozófiai; történet- és néprajztudományi; nyelv-, irodalom- és művészettörténeti; jog- és társadalomtudományi; élettudományi, valamint természettudományi területeken. A Szent István Tudományos Akadémia ma egyházmegyei tudományos társulásként működik azzal a céllal, hogy tanúságot tegyen a keresztény értékrend szellemében művelt tudományosságról. fotó: Magyar Kurir, Lambert Attila | katolikus tudósok tanúságtétele | Szerkesztő: Tóth J. András

Contact Dogma vagy axióma?

Guest appearances

Books guests

Based on episode analysis; this does not confirm that the show is currently accepting guests.